Bemutatkozás

Tünde vagyok, egy harmincas éveiben járó két gyermekes anyuka, aki a „pacsirtává" válás rögös útjain poroszkálva, hatalmas élvezettel forgat minden szakácskönyvet, leginkább a Nagy- és Dédmamáktól megmaradtakat.




           Szerencsémre volt, és még nagyobb szerencsémre van kitől tanulnom a gazdasszony, de ma már talán nevezzük inkább így, háziasszony mesterséget. Vízvári Mariska szakácskönyvét a Nagymamámtól örököltem, sajnos a konyhájával együtt. Ő valóban „pacsirta" volt, olyan amilyennek az imént említett hölgy is leírta, a benne lakozó jót, Jászsági Édesanyjától hozta. Mind ezt a temérdek tudást adta tovább az Anyukámnak, aki minden tehetségét és irántunk érzett összes szeretetét főzte bele a vasárnapi ebédekbe melyeket a család együtt fogyasztott el. Igyekszem ellesni a fortélyokat, hogy idővel rám is igaz lehessen



"a Mama főztje az igazi!"



Közben eltelt majdnem 2 év...




...........és az évek csak telnek és telnek, a lányok egyre szebbek és egyre többet csellengenek a konyhába........
............óriási segítés a 4 kicsi kéz, ha almát kell pucolni, lisztet kell szórni, ha süteményt kell kiszúrni és persze ne feledkezzünk meg a legfontosabbról, a profi krém kóstolásról sem.........


Bubukám - Timi - a "Mákos Maki" mindene a mák, mindegy milyen süteményről van szó, ha mák van benne már jöhet is.



Kikkica - Kriszti - a "Gesztenyés Lujza", de nevezhetném a gesztenye Gombóc Artúrjának is. Bejglinek, pürének, tortának, kockának és golyónak, egyszóval bárminek imádja a gesztenyét.






Kedvenc szakácskönyvem:



A lap indulása: 2009.07.17 11:10
a költözés csodás pillanata 2014.03.10.0:00








Móricz Tünde
1184, Budapest





A legnagyobb konyhai segítség:)





Palacsintára várva






Készül a karácsonyi mézes sütemény






















Sül a pogi







Szeretem a palacsintát


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése