Hájas leveles tészta

Imádom, imádom, imádom. Őrületes nagy kedvencem a finom, házi hájas leveles tészta. Azért is nagy kedvencem, mert az alaptészta elkészítése után, ízlés szerint tölthető, jó féle házi lekvárok bármelyikével, lényeg hogy jó sűrű lekvár legyen, gesztenye krémmel, finom forrázott mák, vagy dió töltelékkel (mi a bejgli tölteléket készítünk hozzá), egyszóval bármivel amit szeretünk. 

Így az újra kezdés kellős közepén pont, jó, hogy kéznél volt az a néhány fotó, melyeket még tavaly nyáron készítettem Anyukám mesés alkotásairól, mert hát ennek a finomságnak Ő a nagymestere.

1 kg finom liszt,

40 dkg tisztított, darált háj,

4 evő kanál tejföl,

2 egész tojás,

1,5 dl fehér bor (helyette esetleg 2 evő kanál ecet),

1 csapott kávéskanál só, ugyanannyi cukor,

szódavíz.

A tészta hozzávalóit, a háj kivételével egy nagy tálba szórjuk és egy könnyen gyúrható tésztát készítünk, melyet kb fél órára félre teszünk pihenni.

Ez idő alatt a hájról eltávolítjuk a hártyákat, majd ledaráljuk.

A fél óra elteltével kinyújtjuk a tésztát, egy rétegben belekenjük a hájat, háromrét behajtjuk oldalról és „szemből” is. Fél órát leborítva pihentetjük a deszkán, majd újra hajtogatjuk s ezt háromszor ismételjük.

A tészta készen áll a további felhasználásra.

Kifli nálunk, avagy a blognyitó poszt

Kedves, kedves, kedves Olvasóm! 

Eljött a nagy nap mikor végleg új helyre költözött a Nagymamám konyhája.

Először is szeretném megköszönni az eddig kapott sok sok szeretetet és kedves visszajelzést, melyek mindig nagy örömet szereznek és új lendületet adnak. 

Több mint 4 évet töltöttünk el a régi helyen Én és a Nagyikonyha, melyet nem szándékozom megszüntetni, de frissülni többé nem fog, ahogy már jó ideje nem is tette. Ennek több oka is volt, de ezek már vesszenek a feledés homályába.  

Bízom benne, hogy a költözés nem veszi el senkinek sem a kedvét a Nagymama konyhájától, mely a mai nappal egy sokkal szebb, jobb és reményeim szerint követhetőbb formát öltött. Sok még a tennivaló itt az új helyen, igyekeztem a receptek java részét áthozni, mindent a helyére tenni, de ha bárhol bárki bármit felfedez, kérem tiszteljen meg azzal, hogy az "orromra koppint" és egy hozzászólással ezt tudtomra adja. 

Előre is köszönöm a bizalmat, szeressétek ugyanannyira ezt az oldalt is mint a régit.

24 darabhoz

600 g finom liszt

500 g rétes liszt

2 dl tejszín (nem növényes, hanem tehenes)

5 dl tej

2 evőkanál cukor

1 evőkanál só

60 g élesztő (Én a régifajta sárga papírosra esküszöm)

80 g olvasztott vaj

A kétféle lisztet és a sót egy nagy tálba szitálom és elvegyítem, a közepébe mélyedést csinálok és beleteszem a cukrot. A tejet meglangyosítom és a felét a liszt közepébe öntöm, a cukorral óvatosan elkeverem és belemorzsolom az élesztőt, a körülötte lévő liszttel vékonyan beborítom (nem kötelező, egy tiszta ruhával is le lehet takarni az egész tálat), és félre teszem 10-15 percre.

Ha az élesztő szépen felhólyagosodott a liszt közepén, hozzá öntöm a maradék tejet és a langyos, olvasztott vajat. A tésztát jól összegyúrom, és egészen addig dagasztom, míg a kezemről és a tál oldaláról szépen le nem jön, nem teszek hozzá plusz lisztet…..hanem további 5-7 percig dagasztom, s mivel nincs gépem, marad a kicsi kezem. Ha végeztem a dagasztással, kiemelem a tésztát a tálból, a tálat meghintem liszttel, s mehet vissza a tészta, melynek a tetejét szintén meghintem egy kevés liszttel. Letakarom, és egy órát kelesztem.

Egy óra elteltével lisztezett deszkára borítom, 6 felé vágom és minden adagot határozott mozdulatokkal jól átgyúrok, majd az előzőekhez hasonlóan lisztezem a tálat, letakarom és még fél órára félreteszem pihenni.

Ha letelt a fél óra, egy lapos tepsibe sütőpapírt teszek. A cipókat egymás után a dagasztás sorrendjében (egyéni hóbort) kezdem kinyújtani kb fél centi vékonyra, 4 egyenlő cikkre vágom, kicsit még nyújtok rajta hosszanti irányba és a szélesebbik felétől feltekerem, se nem szorosan, se nem lazán. Kiflit formálok, és már mehet is a sütőpapíros tepsibe. Lekenem tejjel és 30-35 percre félreteszem. A másik 5 cipóval is így járok el, ha letelt az első tepsi kelesztési ideje, begyújtom a sütőt, amivel adok még 15 percet a kifliknek, hogy hízzanak. Ha már forró a sütő, a kifliket jól lepermetezem hideg vízzel és sütőbe teszem kb 15 percre (szerintem ez sütő függő). Nem tudom ki hogy, de Én még a forró sütőbe is permetezek egy kis vizet a jó páratartalom kedvéért.

A kisült kifliket, rácsra teszem, majd ha kihűlt, egy tiszta konyharuhával bélelt tálba, később érdemes tállal együtt zacskóba húzni, hogy ne száradjon ki.

Érdemes kivárni a hosszú kelesztési időt, mert a kiflik nagyon finomak lesznek. Többnyire vasárnap sütjük otthon a kiflit, de szerdán még finom puha, már ha marad belőle.